Nem csak a csivavásokat, hanem minden állatbarátot szeretettel várunk az Állat -i WIW-re vagyis az AWIW-re!
A WIW-hez hasonlóan a regisztrált állatimádó tagok kiépíthetik kapcsolatrendszerüket a többi kutyással, macskással, lovassal, bogarassal 
, apróhirdetéseket adhatnak fel, fórumozhatnak, kicserélhetik tapasztalataikat egymással, új ismerősökre tehetnek szert, érdekes állatos híreket olvashatnak, tenyésztőket ismerkedhetnek meg és mindezt teljesen ingyen!
Jelenleg Magyarországon a hobbi célból tartott háziállatok ivartalanítása nem bevett szokás. Bármely társadalmi rétegben megkérdezünk valakit miért nem ivartalanítja kis kedvencét, hasonló válaszokat kapunk: nem természetes, neki is jár egy kis élvezet, el fog hízni, nem akarom megcsonkítani, nincs rá anyagi keret, olyan édesek a kölyökállatok. Nőstény állat esetében még további tévhit, hogy szükséges ivaréretté válnia, de a legjobb, ha az első alom után ivartalanítják.
Nézzük sorra ezeket az érveket!
Mítosz: Az ivartalanítási műtét nagyon sokba kerül. (Kortól, nemtől és fajtától függően 25 000 és 50 000 forint között van a műtét ára, mely területenként változhat némileg az ország egyes pontjain. Budapesten és nagyvárosokban drágább.)Tény: Az állat életében egyetlen alkalommal kell a beavatkozást elvégezni. Ha belegondolunk, a megelőzhető balesetek, sérülések, daganatos betegségek kezelése során felszámolt összeg ennek sokszorosa, nem beszélve egy esetleges autóbaleset során keletkező kárról, az egyszeri kiadás meg sem közelíti az utóbbiak következményét. Az utódok felnevelése, oltatása, féregtelenítése legalább nyolchetes koráig, egy kiskutyára számolva, minimum 20 000 Ft. Az ivartalanítás díja ezzel szemben egyszeri és egy életre szól! Jobb nem sorolni azokat az eseteket, ahol a megszületett kisállatok nem járnak kiadással…
Nem fontos a törzskönyv? Ez még nem lenne baj. Hiszen a szeretet nem függ a hivatalos papíroktól. A törzskönyvön nem is az múlik, hogy egy csivavakölyök mennyire szeretni való, hanem valami más.
Ha a csivava fajta mellet döntöttünk és elhatároztuk, hogy veszünk egy csivavát, akkor elvárjuk, hogy a kiskutya a csivava fajtára jellemző külső és belső tulajdonságokat mutassa. Vagyis egy csivava ne legyen 15 kg nehéz, 45 cm marmagasságú, ne legyen agresszív őrző-védő kutya, hanem a csivava fajtaleírásban (standard) meghatározott küllemi jegyeket mutassa és természete is olyan legyen, mint az a csivaváknál szokásos, kedves, bújós, intelligens kiskutya.
Igenám, de törzskönyv nélküli kutyánál mi a garancia arra, hogy valóban fajtatiszta kiskutyát veszünk? Pláne ha olyan helyről szándékozunk chihuahua kölyköt venni, ahol az eladó esetleg több fajtát is szaporít…
continue reading "Csivavát szeretnék! Törzskönyvvel vagy törzskönyv nélkül?"
Csíkos csivava kölykök
Ezen a fényképen jól látszik, hogy a csíkos színnek milyen különböző változatai vannak: balról jobbra egy kék csíkos, egy “klasszikus” csíkos (tigriscsíkos) és egy sötét csíkos csivi kiskutya látható.
A dolog általában úgy kezdődik, hogy az embernek lesz egy csivavája, akit nagyon szeret. Aztán szép lassan elkezdi szeretni az egész fajtát, mert rájön, hogy az a csivava a legszebb és legjobb kutya a világon. Nem túlzás, ez az összes kutyánál így van. Aki nem így áll hozzá, sosem lesz tenyésztő.
Aztán kíváncsiságból elmegy kiállításokra, fajta találkozókra, ahol megismeri a fajta többi egyedeit is és szép lassan felismeri, hogy az övénél sokkal szebb és jobb csivavák is vannak. Felmerül benne a vágy, de jó volna számára is egy ilyen nagyon szép és okos chihuahua. Ennek érdekében még többet jár kiállításokra, még jobban beleássa magát a fajta minden részletébe. Megismeri a fajta színe-javát, a fajta iránti elvárásokat, tenyésztőket, a standard kis- és nagybetűs részeit, a csiviket terhelő betegségeket, és azokat az apró fortélyokat, szabályokat, amiket írva és mondva sem lehet megtalálni.
Rejtett kamerával érkeztek a kiskutya után “érdeklődők” egy USA-beli kutyaszaporító-telepre (”puppy mill”), ahol a kölyköket és a tenyészállatokat egy lábazaton álló, túlzsúfolt ketrecsoron tartják. A videó magáért beszél: rozsdás, apró ketrecekben beteg, sérült, rémülten ziháló, rácsban fennakadó kutyák, köztük egy olyan csivava, aki a ketrecben való járkálás miatt elvesztette lábujjait és így a lába minden lépésnél kicsúszik ketrece alján a rácson. Érzékeny lelkületű emberek ne nézzék meg a videót!
A rövid válasz: igen.
A hosszú szőr ugyanis rejtetten öröklődik, vagyis egy rövid szőrű csivava hordozhatja a hosszú szőrért felelős genetikai információt anélkül, hogy a külsején ez látszódna. Vagyis csupán ránézésre nem lehet megállapítani egy rövid szőrű chihuahuáról, vajon örökíti-e a hosszú szőrt vagy sem.
Ha mindkét rövid szőrű szülő hordozza a hosszú szőrért felelős gént, akkor a kölykök között bizony előbukkanhatnak hosszú szőrű csivik is, méghozzá a nagy számok törvénye alapján 1:3 arányban. (Persze a csivavaalmok nem nagy létszámukról híresek, ezért elképzelhető, hogy mondjuk csupa hosszúszőrű kicsi születik majd. De az esély megvan mindkét szőrváltozatra.)
De a komolyabb genetikai fejtegetéses helyett nézzük inkább végig, hogy milyen szőrhosszúságú csivava szülőktől milyen szőrű utódokat kaphatunk.
continue reading "Születhet hosszú szőrű csivava két rövid szőrű szülőtől?"
